Vízkereszt

Boldogasszony havának hatodik napjára eső dátumot a rómaiak Augustus császár tiszteletére szentelték A keresztények a maguk vallására alkalmazták ezt.
A katolikus naptár szerint vízkereszt – más néven Epifánia (Az epifánia a görög epiphaneia, szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a „megjelenni, feltűnni” igéből) vagy Háromkirályok – az Úr megjelenésének napja (január 6.) innen számítják a farsang kezdetét, ami hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart.

1 perce | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás

A karácsony ünnepe

Írta: Velkei Tamás

Az adventus, latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Az advent Jézus születésének ünnepére (karácsony) való felkészülés időszaka.

Szent Márton legendája:
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett.

Szeretettel hívlak és várlak közösségembe ahol az egészségen és az anyagi függetlenségen kívül sok érdekes és hasznos dolgot találsz !!!! Regisztrálj ingyen Baráti üdvözlettel  http://egeszsegesjovedelem.network.hu/

PÜNKöSD

A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben június 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje"

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.

HÚSvÉT

Történeti visszatekintés

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettôsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlôséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.